Postavke pristupačnosti
Projekt se provodi na području grada Orahovice i Virovitičko-podravske županije te grada Villanya u Mađarskoj, unutar Interreg VA programa Mađarsko – hrvatske suradnje za razdoblje 2014. – 2020. godine. Nositelj projekta je Grad Orahovica, a projektni partneri su Grad Villany iz Mađarske i Turistička zajednica Virovitičko-podravske županije. Vrijednost projekta je 976.096,50 eura, a ciljevi projekta su očuvanje kulturne i prirodne baštine, razvoj infrastrukture za vinski turizam i stvaranje uvjeta za povezivanje s drugima sadržajima i atrakcijama s ob¬iju strana granice te stvaranje novih sadržaja u promociji turizma i enološke ponude.
Virovitičko-podravska županija smještena je u sjevero – istočnom dijelu Hrvatske, obuhvaća područja Slavonije i Podravine. S južne strane omeđena je Bilogorom, Papukom i Krndijom, čiji se obronci postupno stapaju s Panonskom nizinom. Na svom sjevernom dijelu županija je omeđena rijekom Dravom koja većim dijelom svog 72,5 km dugog toka ovim područjem ujedno predstavlja i granicu s Mađarskom. Obronci Bilogore i Papuka predstavljaju vinorodno područje s dugom tradicijom vinogradarstva i podrumarstva.
Danas se mnogi vinogradari nalaze na zavidnoj razini proizvodnje, a značajne površine nasada vinove loze posjeduju zaštitu geografskog porijekla. U sortimentu su najzastupljenije sorte graševina, sivi i bijeli pinot, zeleni silvanac, chardonnay, cabernet sauvignon, frankovka i čitava paleta stolnih sorata. Vinogradarsko područje Virovitičko-podravske županije svrstano je u regiju kontinentalne Hrvatske, podregiju Slavonije, kao Virovitičko vinogorje i Orahovačko – slatinsko vinogorje.
Osim velikih tvrtki s industrijskom proizvodnjom postoji i niz obiteljskih proizvođača vina od kojih su se neki opredijelili za proizvodnju voćnih vina, kao što su vino od višnje i kupine. Orahovica jedan je od manjih gradova u Hrvatskoj. Prema popisu stanovništva iz 2015. godine je broj stanovnika iznosi 4962. Turizam se u Orahovici počeo razvijati već 1914. godine kada je osnovano ‘Društvo za proljepšavanje mjesta i okolice’. Ono što Orahovicu čini turistički zanimljivom je očuvana priroda, kulturno-povijesna baština te marljivi i gostoljubivi ljudi. Turistički najzanimljivija lokacija svakako je ‘Ružica grad’, srednjovjekovna utvrda koja se nalazi 5 km jugoistočno od grada, na nadmorskoj visini od 378 m. To je zaštićeni spomenik sa sakralnom, urbanom i fortifikacijskom vrijednošću. Podno Ružice – grada smjestilo se izletište ‘Orah’ sa jezerom. U planinskom ambijentu planine Krndije, 8 km zapadno od Orahovice, nalazi se pravoslavni manastir Sv. Nikole. Manastir je sagrađen u 16 stoljeću. godine na temeljima samostana katoličkog pustinjačkog reda Sv. Augustina. Kulturna važnost samostana je u posebnosti arhitekture i očuvanim freskama.
Villány je grad blizu hrvatske granice na južnom dijelu Županije Baranya, 34 km udaljen od Pečuha i 13 km od Siklósa. Grad je poznat po vinarstvu, turističkim atrakcijama, dobroj cestovnoj i željezničkoj infrastrukturi i povezanosti. Vina iz Villanya su cijenjena i izvan granica Mađarske, tako da je gradu 1987. godine u Rimu dodijeljen naslov ‘Grad grožđa i vina’. Prema podacima iz 2015. godine Villany ima 2593 stanovnika, a stanovništvo je multietnično. Većinu populacije čine Mađari, a osim njih u gradu žive Nijemci, Romi i Srbi. Glavni element turističke ponude Villanya je vino i tijekom godina sve više aktivnosti usmjereno je na razvoj vinskog turizma. U Villanju se nešto više od četrdeset vinarija bavi uzgojem grožđa i proizvodnjom vina. Vinarije (uz nekoliko izuzetaka) osim prodaje vina nude posjet podrumima i programima vinoteka za turiste, a njihovo osoblje govori barem jedan strani jezik, koji je uglavnom njemački i / ili engleski. Vinarije nude i razne zabavne i kulturne programe: pustolovne ture, jahanje, različite obilaske područja (pješice, traktorima, konjima i zapregama), nordijsko hodanje, paintball, koncerte i druge zabavne sadržaje. Sedam lokacija opremljeno je konferencijskim dvoranama.
Orahovica i Villány imaju slične vizije kada je riječ o proizvodnji vina, nalaze se u poznatim vinogradarskim područjima i zajednički im je cilj stvaranje snažne pozicije i razvoja pozitivnog imidža na području vinskog turizma u regijama koje predstavljaju.
Na orahovačkom području duga je vinogradarska i vinska tradicija, odnosno tradicija poznavanja i uzgoja vinove loze. Podaci iz 18. stoljeća govore da su na prostoru Orahovice, ugledne plemićke obitelji Nikole Konta i Jakoba Leukusa sadile veće površine vinograda. Mali seljački posjedi imali su svoje vinograde iskazivane i prijavljivane u danima kopanja. U orahovačkim brdima bilo je vinograda i za vrijeme Turaka, a otuda i izreka ‘piju k’o Turci’. Izgonom Turaka na orahovačkim prostorima ostalo je vinograda samo za 35 dana kopanja. U drugoj polovici 19. stoljeća bilo je desetak vinogradskih lokaliteta od kojih su najpoznatiji bili Radlovac, Starac, Popinjača, Albus, Plavšićevo brdo, Grabovac, Jezerac, Toplice… Poznati orahovački vinogradari iz tog i nešto kasnijeg doba bili su pl. Mihalović, Delimanić, Nagy i Gutman. Vinograde su imali i crkveni posjedi te poznati orahovački vinogradari prezimena Biser, Firslip, Barac, Mogan, Lampe, Hornung, Ostojčić, Šporn, Bradač i drugi. Treba svakako spomenuti da je većina orahovačkih vinogradara za ispomoć u uzgoju vinove loze uzimala vlastite vincilire, čuvare vinograda i nadglednike poslova u vinogradu.
Najzastupljenije sorte vinove loze tada su bile kadarka, portugizac, kavčina, blatina, frankovka, plavac, hamburg, plemenka, kraljevina i druge. Za neke sorte vinari su davali svoja domaća imena kao što su volovsko oko, kozje sise, kraljica, bjelina, zelenika, crvenka…
Suvremenije nasade vinograda na orahovačkom području podigli su stručnjaci Poljoprivredne zadruge Orahovica poslije Drugog svjetskog rata. Uglavnom, svako je vrijeme obilježilo svoje načine rada, kako u svezi uzgoja vinove loze i vinograda, tako i u proizvodnji i skladištenju vina, držeći se tradicije i običaja svoga kraja, u ovom slučaju orahovačkog područja. Primjerice, kad se vino krstilo za blagdana Svetog Martina, kao zrelo čuvalo se na različite načine i u različitim uvjetima, pri čemu je glavnu ulogu igrao podrum.
Tako je nadomak samog centra Orahovice sagrađen orahovački vinski podrum, nijemi svjedok vinske tradicije ovog slavonskog podneblja. O samom podrumu nema mnogo zabilježenih podataka. Sagrađen je 1894. godine, a sagraditi ga je dao poznati orahovački vinogradar i vinar Martin pl. Nagy. Podrum je sagrađen iznad razine podzemnih voda, a pravilnom gradnjom u podnožju brda, zaobilaze ga površinske vode. Inače, podrumski stručnjaci kažu da je podrum prostor za dozrijevanje, čuvanje i njegovanje vina u posebnim idealnim uvjetima ujednačene temperature, vlage, tame i tišine. A sve to orahovački podrum i te kako zadovoljava. U podrumu se danas nalazi osam velikih starih bačava od 3500 do 5000 litara zapremine. Bačve su izrađene šezdesetih godina prošlog stoljeća (1962.) u Đurđenovcu i Slavonskom Brodu. Osim toga, u podrumu je danas i 20-ak barrique bačava od 225 litara, različitih tipova, a sve bačve u podrumu izrađene su od slavonskog hrasta.
Vinogradi i vino u orahovačkom kraju imaju svoje iskrene poštivatelje i zaljubljenike. A kakvo bi okupljanje ili druženje bilo bez vina. Zato su tijekom godina nastale brojne, zanimljive, običajne svečanosti na kojima se obilježavaju i slave ljepote prirode, pri čemu je uloga domaćeg vina, pa i onoga iz starog podruma, ključna. Inače, kad je o vinu riječ, u orahovačkom kraju je duga tradicija slavlja u vrijeme Vinkova, a posebice u vrijeme Martinja, kada mošt prelazi u mlado vino.
Vino je u Orahovici definitivno znak prepoznavanja, običaj sam za sebe, prepoznatljivost i zaštitni znak, a stari podrum je spomenik orahovačkim vinima, čuvar prošlog vremena i svjedok budućeg.
(Autor teksta: Vladimir Grgurić, Glas Slavonije)
Informacije: Turistička zajednica grada Orahovice, Trg Sv. Florijana bb, 33515 Orahovica; Tel. +385 33 673 351
E-mail: tzgorahovica@tzgorahovica.hr
Njemački knez Georg Wilhelm Schaumburg – Lippe, 1842. godine postaje vlasnik slatinskog područja, a njegovo je imanje obuhvaćalo zemljište s velikim šumskim površinama, vinogradima, voćnjacima i raznolike gospodarske pogone. 1864. godine počela je s radom tvornica pjenušavog vina kneza Schaumburg – Lippea u Slatini. U početku su proizveli samo dvije tisuće boca pjenušavog vina bijele i roza boje od grožđa sorte kadarka. Pravi uzlet proizvodnje pjenušavog vina u Slatini veže se uz ime upravitelja podruma Otta Rockhrora koji je došao u Slatinu 1866. godine. Uredio je podrum i tehnološki odvojio proizvodnju vina, piva i pjenušca.
Informacije: Turistička zajednica grada Slatine, Ante Kovačića 1, 33520 Slatina;
Tel. +385 33 619 229
E-mail: ured@tz-slatina.hr
Vinska cesta ‘Virovitički vidici’ kao i pripadajući objekti, nalazi se na obroncima Bilogore gdje je vinogradarska djelatnost najintenzivnija. Ti slikoviti i čisti prostori iznimno su zanimljivi kao turističko odredište. Ekološki uvjeti virovitičkog područja omogućuju raznovrsnu poljoprivrednu proizvodnju, a obronci Bilogore predstavljaju i povoljno stanište za uzgoj vinove loze. Svi zaljubljenici u vrhunsku vinsku kapljicu ovdje mogu uživati u graševini, chardonnayu, ili cabernet sauvignonu te doživjeti puninu slavonskih i podravskih vina.
Informacije: Turistička zajednica grada Virovitice, Trg kralja Zvonimira 1, 33000 Virovitica
Tel. +385 33 721 241
E-mail: ured@tz-virovitica.hr
Pitomački vinorodni kraj, prema službenoj podjeli, spada u Virovitičko vinogorje koje je izuzetno povoljno područje za uzgoj vinove loze u kontinentalnoj Hrvatskoj. U njemu se nalaze Pitomački vinski puti s dvadesetak kvalitetnih proizvođača grožđa i vina, nekoliko kušaonica, restorana i turističko – ugostiteljskih objekata. Vinski puti individualno se mogu obilaziti automobilom, biciklom ili pješice, a organizirane skupine mogu ih obilaziti autobusom. Svi prilazni pravci i sami objekti označeni su turističkom signalizacijom. Pitomački vinski puti počinju u Otrovancu objektu seoskog turizma ‘Zlatni klas’, a u Sedlarici se dijele na dva kraka. Zapadni krak vodi nas iz Sedlarice prema Otrovanskom bregu i njegovim putovima koji su označeni kao: Put vila podravskih, Put podravskih svirača, Put svetog Bartola, Put pajdaškog srca i Put duše v kleti. Istočni krak iz Sedlarice vodi nas prema Aršanju, Kladarskom bregu i Podaršanju te njihovim putovima označenima kao: Götzev put, Put podravske krvi, Put zvezdi nad Aršanjom, Put aršanjskih vilenjaka i Put dravskih pecaroša.
Informacije: Turistička zajednica općine Pitomača, Ljudevita Gaja 26/1, 33405 Pitomača
Tel. +385 33 782 860
E-mail: turisticka@pitomaca.hr
U Orahovici, uz niz događanja vezanih za vino, posebna atrakcija ovog projekta je uređenje stare ložionice. O ‘ložionici’ Gutmannove željeznice i njezinoj funkciji u vrijeme dok je željeznica bila u pogonu, povijest govori da je riječ o zgradi u kojoj su se nekad servisirale i pripremale parne lokomotive za vuču vlakova, a koje su u željezničkom žargonu nazivane ‘ložione’. Kada je riječ o slavonsko-podravskoj željeznici, Gutmannovoj pruzi, ovakve su zgrade bile tipizirane, najčešće podijeljene u dva radna prostora. U veći su kroz velika vrata uvlačili lokomotivu na servis, a u drugom dijelu bila je radionica s potrebnim alatima i strojevima. Ovakve zgrade postojale su u Osijeku, Belišću, Slatini, Đurđenovcu te ova u Orahovici, posljednja koja nije srušena. Danas, zahvaljujući vrijednom prekograničnom projektu, stara je ložionica prekrasno uređena i ima višenamjensku funkciju. Nekadašnja stara ‘ložiona’ prekograničnim projektom triju partnera, Grada Orahovice, Grada Villanyja i Turističke zajednice Virovitičko-podravske županije, rekonstrukcijom je doživjela potpunu obnovu i postala Centar za posjetitelje. Prostor je u vlasništvu Grada Orahovice sa sadržajima koji do sada nisu bili na raspolaganju pa će nakon završetka projekta Centar otvoriti vrata građanima, a imat će tri osnovne namjene: bit će kušaonica vina s uslužnim prostorom, mini kuhinjom i s višenamjenskim izložbenim prostorom u prizemlju, koji se po potrebi može pregraditi ili spojiti s kušaonicom – ističe Irela Strabić, u ime projektnog tima Grada Orahovice.
Na nekadašnjem je tavanu uređena i opremljena suvremena dvorana za radionice i predavanja u jednom dijelu, dok je iznad kušaonice otvoreni prostor s galerijom. – Izvođenje radova i kompletno opremanje prostora sufinancirala je EU s 85 %, a vrijednost rekonstrukcije Centra po realizaciji radova i opremanja iznosi 3,05 milijuna kuna. Kroz provedbu projekta od 18 mjeseci, Grad je nabavio i dodatnu vrijednu opremu u funkciji održanih, ali i budućih manifestacija na temu vina, za što je Centar između ostalog i namijenjen. Ukupna korisna površina zgrade je 291,80 m2, ima ugrađen moderan sustav za grijanje s visokim stupnjem energetske učinkovitosti koji koristi OIE – zagrijavanje vode preko sunčanih kolektora na krovu te alternativno grijanje: plinski kombi aparat s kotlom na pelete. Osim estetskog dojma, zgrada je rekonstrukcijom dobila novu ovojnicu i novo krovište, sanirana je konstrukcijski i od vlage, pa uz sustav grijanja/hlađenja ne čudi što Centar ima A+ energetski razred nakon obnove.
Sajam vina i kulena svim sudionicima nudi posebne povoljnosti, a to znači da su izložbeni štandovi besplatni te da nema kotizacije za sudjelovanje. Cilj sajma je prezentacija domaćih proizvođača i njihovih proizvoda, a prijavljeno je više od 50 uzoraka vina, najviše frankovke i graševine i 20 uzoraka kulena, sa šireg orahovačkog područja te drugih slavonskih gradova i općina. U prigodi održavanja Sajma vina i kulena organiziran je i vinski maraton. Svi natjecatelji u Vinskom maratonu koji je prije svega bio zabavan, nagrađeni su prigodnim nagradama organizatora, partnera i pridruženog partnera na projektu. Najbolji trkači nagrađeni su sudjelovanjem na Regionalnom Vinskom maratonu u mađarskom gradu Villany, u prigodi održavanja Rose Festivala. Prijevoz autobusom osigurao je Grad Orahovica, a Grad Villany smještaj i hranu.
Grad Villany organizirao je trodnevnu edukaciju za vinare iz Orahovice. – ‘Bila su to tri nezaboravna i nadasve korisna dana, koja smo proveli s našim domaćinima na mađarskoj strani Baranje, u gradiću Villany i na obroncima Villany planine, regiji koja je u Mađarskoj poznata po proizvodnji crvenih vina’, rekla je tajnica orahovačkih vinara i vinogradara Romi Suk-Barić. Orahovački vinari vratili su se puni dojmova o načinu organiziranja i rada tamošnjih vinara, njihovom složnošću da sve rade zajedno i u korist svih. Na nevelikom prostoru u krugu od otprilike 5 km, nalazi se 15 velikih i 25 malih vinara, koji konstantno ulažu u povećanje kvalitete svoje ponude. Kroz tematske radionice, upoznali su sorte grožđa i vina koje uzgajaju i proizvode na području Villany, a najzastupljenije, su cabernet sauvignon, cabernet franc i frankovka. Jednako kao u Hrvatskoj, i u Mađarskoj, vinari sve češće od crnih sorti proizvode vina rose, a orahovački vinari su imali priliku kušati najbolje ocijenjeni rose berbe 2017. u Mađarskoj. Posjetili su podrume, vinarije, suvremene proizvodne linije, kušaonice, ugostiteljske objekte i smještajne kapacitete, kroz koje su upoznali kako svoj hobi ili zanimanje u proizvodnji vina, usmjeriti u vrhunski turistički proizvod i stvaranje vrhunske vinske priče.
Upoznali su ih domaćini na koji način su intenzivno koristili sredstva iz fondova EU, kojima su obnavljali svoja gospodarstva gradili i uređivali vinarije i podrume, te način na koji su implementirali vinogradarstvo i vinarstvo u ugostiteljstvo i smještajne kapacitete. Vinari u gradiću Villany jako puno ulažu u promociju gastro-vinske ponude, a posebno su im značajni festivali koji se održavaju tijekom cijele godine, o čemu su također upoznali orahovačke vinare. Udruga vinograda, vinara i voćara Orahovice, kao pridruženi partner na projektu, sudjelovanjem u ovoj aktivnosti, dala je punu potporu projektu, kaže tajnica Suk-Barić i dodaje da je:’ Boravak u Mađarskoj bio prije svega edukativan, dojmovi su više nego pozitivni, jer su nam kroz obuku i druženje s članovima udruge ‘Vinske ceste Vllany’, pokazali smjer razvoja i dobili smo nove spoznaje, koje potvrđuju da se do rezultata koje su ostvarili prijatelji u Villanyu može doći jedino uskom suradnjom lokalne samouprave i proizvođača vina i vinogradara te korištenjem sredstava EU fondova“- zaključila je tajnica udruge Romi Suk-Barić.
Turistička zajednica Virovitičko-podravske županije, organizirala je studijsko putovanje vinara iz Villanya u Orahovicu, na temu enologije i proizvodnje vina. Gradonačelnik grada Villany Gyula Takacs, u Orahovici je boravio i kao predsjednik Reda vinara u gradu Villany, te naglasio kako je ovo već treći zajednički projekat, gradova Villany i Orahovice. ‘Od boravka u Orahovici očekujem stručne razgovore i upoznavanje s vašim načinom proizvodnje vina, jer se nalazimo u istom podneblju za proizvodnju vina. Iako smo mi, a to su rekli vaši vinari za posjete Villanyu, korak ispred u cjelokupnoj priči o proizvodnji vina i uklapanju vinarstva u turističku priču, uvijek je dobro čuti i druga iskustva i razgovarati s ljudima koji znaju. Mi već dobro poznamo Orahovicu, orahovački turizam, a sada ćemo upoznati i orahovačko vino’- rekao je gradonačelnik Takacs. Vinari iz mađarskog grada Villany zajedno s domaćinima, prema rasporedu studijskog izleta, posjetili su Vinariju Matković, Vinariju Fructus i Vinariju Poljoprivrednog poduzeća Orahovica, gdje su kušali vina i upoznavali se s načinom proizvodnje te vrstama vina koje proizvode orahovački vinari.
U Orahovici je održan prvi regionalni izbor za Vinsku kraljicu. Na izbor se prijavilo osam djevojaka, po četiri iz Hrvatske i Mađarske, a stručno povjerenstvo kojim je predsjedala enologinja Ivana Nemet, činilo je 7 članova iz obje države. Kandidatkinje su pred povjerenstvom u prvom izlasku predstavile narodnu nošnju specifičnu za kraj iz kojeg dolaze te su odgovarale na pitanja o vinu, vinogradima i vinarima sa njihovih područja. U drugom izlasku kandidatkinje su imale zadatak otvoriti bocu vina na pravilan način, izabrati adekvatnu čašu za dano im vino te ga pravilno natočiti i servirati ispred povjerenstva. Nakon zbrajanja bodova, stručno povjerenstvo izabralo je najbolje i najuspješnije pa je tako prvom regionalnom Vinskom kraljicom proglašena Lilla Kovacs iz Villanya, prva pratilja je također djevojka iz Villanya Biborka Luca Nemeth dok je druga pratilja Valentina Medved Zdenaca. ‘U sklopu ovog projekta nekoliko je manifestacija i sadržaja, a glavni dio je izgradnja našeg Centra za posjetitelje koji je pri kraju na lokaciji stare ložione i radione. Jedna od manifestacija je i ovaj izbor Vinske kraljice.
Uloga Vinske kraljice je prije svega promocija svoga kraja, promocija naših vinogradara i vinara, odnosno mađarskih i time zajedno želimo promovirati domaće proizvode i ljepote svojih krajeva’ istaknula je gradonačelnica Orahovice Ana-Marija Petin. Predsjednica stručnog Povjerenstva enologinja Ivana Nemet rekla je kako su djevojke ovim natjecanjem zapravo prošle enološke osnove: ‘Ovo što su danas radile uistinu su osnove koje se u vinskom svijetu moraju znati. Dakle, prepoznati sorte vina, svoj vinorodni kraj, otvaranje boce i točenje u čaše. Osim tog enološkog dijela gledali smo i izgled narodne nošnje i način prezentacije jer to je jako važno da još uvijek ima mladih koji se bave kulturnom baštinom i da ta tradicija ne umire kod mladih ljudi.’ Pobjednica Lilla Kovacs nije očekivala pobjedu i bila je presretna: ‘Doista nisam očekivala pobjedu. U Villanyu sam prošla kvalifikacije i došla ovdje u Orahovicu prije svega se zabaviti i pokazati narodnu nošnju svog kraja. Osjećaj je sjajan, ponosna sam na ovu titulu, a mislim da je presudio moj način otvaranja vinske boce što mi je jako dobro išlo od ruke.’
Tvrtka Fructus iz Orahovice već je duži niz godina jedan od na¬jpoznatijih malih proizvođača voćnih likera i vina u Hrvatskoj. Danas se može pohvaliti i titulom najzastupljenijeg malog proizvođača alkoholnih pića u Hrvatskoj, koji proizvodi voćna vina i likere. Odličan poslovni uspjeh vlas¬nika tvrtke Krešimira Kostelca još je veći i značajniji, kada uzmemo u obzir činjenicu kako je u ovaj posao krenuo iz ‘čiste nule’. Kao bivši prvoligaški košarkaš, u proizvodnju je ušao bez ve¬likog kapitala, ali sa srcem i puno entuzijazma. Trajnim ulaganjem u svoje znanje te na¬pornim i predanim radom ovaj magistar agronomije došao je do vrha. U proizvodnji Fruc¬tusa, pokrenuo je dva brenda koji prate potražnju kupaca i zahtjevnost tržišta. – ‘Svake godine trudimo se ‘izbaciti’ nešto novo, isključivo prema potražnji naših kupaca i potrošača. Tako smo od prošle godine krenuli s proizvodnjom likera od suhe smokve i naranče, a riječ je o najcjenjenijoj smokvi iz dubrovačkog kraja. Isto tako, počeli smo proizvoditi liker od aronije koji je popularan na svakom tržištu. Najnoviji je plan, vezan za iduću godinu, krenuti s proizvodnjom likera od lavande i kadulje’ – kaže Krešimir Kostelac, ponosni vlasnik uspješne tvrtke Fructus, koja se na tržištu već proslavila i svojim drugim likerima. ‘Moto tvrtke je domaće, izvorno i kvalitetno’, ističe K. Kostelac, s naglaskom da je svaki proizvod u potpunosti prirodan, da u proizvodnji nema mjesta umjetnim bojama, aromama, sladilima ni pojačivačima okusa. Kupina, med, jagoda, aronija, jabuka – prirodna namirnica završi kao prirodno vino ili liker na polici. ‘Proizvodnju danas mogu podijeliti na dva poznata brenda, a to su Incanto (voćna vina od višnje, kupine, jabuke i voćni likeri) i Royal Luxury. Radi se o proizvodima iste kvalitete, no razlika je u dizajnu etiketa i izgledu boce, jer se plasiraju na različita tržišta.
Brand Incanto distribuiramo preko našeg partnera u sve velike i vodeće trgovačke centre po cijeloj Hrvatskoj te u ugostiteljstvo. Luksuzni brand Royal Luxury nastao je prošle godine iz razloga plasmana proizvoda u specijalizirane maloprodaje, uglavnom vezane za turističku ponudu diljem obale, što znači wine shopovi i suvenirnice na Jadran’u – objašnjava K. Ko¬stelac. Budući da je riječ o maloprodaji koja uključuje vrhunske domaće proizvode, Fructus je svoje mjesto ondje izborio i zahvaljujući atraktivnoj, vizualno uočljivoj i prepoznatljivoj ambalaži, na koju su ponosni. ‘Trenutno smo prisutni na preko 200 maloprodajnih mjesta po cijeloj Hrvatskoj. Usto, možemo reći kako su naša voćna vina i likeri prepoznati u eminentnim restoranima i kafićima po cijeloj državi’ kaže K. Kostelac. Treći dio proizvodnog asortimana Fructusa, nakon voćnih vina i likera su party likeri za koje su stvorili poseban dizajn etikete i boce, dizajn kako i samo ime kaže, za partije, kafiće i promociju. ‘U bliskoj budućnosti još veći naglasak stavit ćemo na pakiranju. Zato smo investirali u stroj za lasersko rezanje i graviranje, čime ćemo svojim proizvodima dati dodatnu vrijednost, a vezanu za ponudu suvenirskih pakiranja. Investiciju za taj stroj aplicirali smo i na gospodarski projekt Grada Orahovice i još čekam odgovor hoćemo li za njega dobiti potporu’ kaže K. Kostelac. Tvrtka s ponosom ističe suradnju na projektu „Mađarsko-hrvatske vinske priče II“ – ‘Sudjelovali smo u tom velikom projektu, u susretu s vinarima iz Mađarske, ali isključivo putem poziva Turističke zajednice Virovitičko-podravske županije’ kaže K. Kostelac. Ističe da unatoč činjenici da su po broju maloprodajnih mjesta na kojima se njihovi proizvodi, likeri i voćna vina nalaze, vodeći u Hrvatskoj, njihovu vrijednost za gospodarstvo nisu prepoznali upravo ‘kod kuće’, u Orahovici, gdje rade i gdje se bore za tržište i kupce te da se nadaju kako će se u budućnosti ta činjenica ipak promijeniti.
U ovu vinsku priču kroz posjete i razmjenu iskustava uključen je i slatinski ‘Stari podrum’. Upravo u Slatini 1864. godine proizveden je prvi hrvatski pjenušac. Stari podrum od 2016. godine ponovno pokreće proizvodnju pjenušavog vina od crvenog grožđa sa slatinskog područja, s ciljem promicanja slatinskog vinogorja kao kolijevku hrvatske proizvodnje pjenušca. Ograničeni broj boca ‘Slatinskog bisera’, osim na hrvatskom, može se naći i na inozemnom tržištu. Uz već poznati pjenušac ‘Slatinski biser’, koji je na izložbama diljem Hrvatske prepoznat kao proizvod izuzetne kvalitete, u ponudi Vinarije Stari podrum nalazi se crno i bijelo vino proizvedeno od grožđa s vinograda šireg slatinskog područja. U ponudi vinarije su vina graševina, frankovka i pinot crni u rinfuzi. ‘Prije tri godine ponovno je krenula ideja s pjenušcem, a 2016. napunili smo prvih tisuću boca te ih sljedeće godine pred Božić plasirali na tržište. Kao i prve godine, prošle smo punili 1864 boce chardonnaya koje ćemo uskoro plasirati.
Taj broj boca – 1864, odabran je kako bi se na simboličan način obilježila godina kada je pokrenuta proizvodnja prvog hrvatskog pjenušca u vinariji Kneza Schaumberg – Lippea’ – rekao je Ivan Halas, vlasnik vinarije Stari podrum. Ove godine u slatinskoj vinariji punili su 5000 boca pjenušaca; od toga je 1000 boca pinot crni, 1000 frankovke, a preostalih 3000 boca je chardonnay. – ‘Pravili smo i uzorke od graševine tako da ćemo imati šest sorti pjenušaca za Božić’ – zadovoljno je istaknuo Ivan Halas, čiji se posjed prostire na 54 hektra vinograda na kojima ima čokota graševine, chardonnaya, sauvignona, pinota i frankovke. Vinarija Stari podrum može se pohvaliti neobičnim i zanimljivim početkom proizvodne godine. Naime, svaku proizvodnu godinu, točnije punjenje, ovaj podrum započinje uz brojne uzvanike društvenog i političkog života koji imaju priliku flaširati svoju personaliziranu bocu. Tako se ova vinarija svojim kupcima dodatno približuje te promovira svoj kvalitetan i dugogodišnji rad.
U projekt ‘Mađarsko – hrvatske vinske priče II’, kao mali i kvalitetni, a samim time i zanimljiv proizvođač, uključio i Podrum Vineda te sudjelovao na Sajmu vina i kulena u Orahovici. ‘Na sajmu smo se predstavili s kvalitetnim i vrhunskim vinima te ‘pokupili’ brojne pozitivne kritike, pohvale i zlatna priznanja’ – zadovoljno je rekla vlasnica Andreja Kaša Kovač. Osim toga, predstavnici vinarije Podrum Vineda posjetili su i Villany gdje su se upoznali s radom susjeda te razmijenili iskustva. – ‘U suradnji s Turističkom zajednicom Virovitičko-podravske županije posjetili su nas enolozi, stručnjaci i vinogradari iz Villanya te su degustirali naša vina. Bili su jako zadovoljni i imali su jako dobre i pozitivne kritike te su nas savjetovali da samo tako nastavimo dalje.’ – rekla je A. Kaša Kovač koja intenzivno radi na promociji i marketingu ove tvrtke s ciljem stvaranja što kvalitetnije turističke ponude. Vinarija Podrum Vineda postoji tek 13 godina, a nastao je iz dviju obitelji, Kaša i Kovač, koje su se vinogradarstvom bavile iz hobija i vlastite potrebe, te je tako nastavljena tradicija. – ‘U početku je to bio usputni posao, no nakon što smo uvidjeli da imamo potencijala i znanja, ali i ljubavi prema tom poslu koja se s vremenom razvila, poslovanje smo proširili na višu razinu te danas, uz mene, imamo zaposlene tri osobe’ – priča nam A. Kaša Kovač. Trenutno u vlasništvu imaju oko deset hektara vinograda, proizvedu 40 tisuća litara godišnje te u ponudi imaju šest sorti vina. – ‘U ponudi imamo graševinu, chardonnay, rajnski rizling, koji kažu da je kralj bijelog vina, zatim frankovku, cabernet sauvignon koji nije toliko poznat i zastupljen u ovom dijelu te cabernet sauvignon-rose po čemu smo posebni i prepoznatljivi’ – kaže vlasnica te dodaje da im je najzanimljiviji i najvažniji dio poslovanja takozvana ‘prodaja na kućnom pragu’.
Radi se o projektu u sklopu kojeg su 2016. godine izgradili kušaonicu s ciljem da potencijalni kupci dođu k njima, degustiraju vina te ožive ruralna područja kroz vinsku priču te izrade dio turističke ponude. Osim toga, u izgradnju turističke ponude u planu im je uvrstiti i smještajne kapacitete. – ‘U vinogradima imamo i dvije kleti koje želimo uvrstiti u turističku priču te uz prodaju vina i degustaciju u ponudi imati i smještajne kapacitete te tako razviti kvalitetnu turističku ponudu’ – istaknula je vlasnica Andreja te dodala da seoski turizam smatra jako zanimljivim. U virovitičkom kraju ima puno potencijala, samo ga treba razviti, poručuje. Ozbiljan rad Podruma Vinede ogleda se i kroz povlačenja sredstava iz europskih fondova uz pomoć kojih su, uz vlastita sredstva, napravili kušaonicu i opremili podrume, a sada su u realizaciji velikog projekta oživljavanja i sadnje triju hektara novih vinograda u vrijednosti od oko 900 tisuća kuna. Radi se o sadnji 18 tisuća cijepova te će im zasigurno uskoro trebati nova radna snaga. Podrum Vineda najveće količine svojeg kvalitetnog i vrhunskog vina proda u virovitičko-podravskom djelu, odnosno kroz prodaju ‘na kućnom pragu’. Međutim, prije nekoliko godina velike količine počele su odlaziti diljem Hrvatske. – ‘Našu graševinu prepoznali su i u Istri, gdje ju smatraju zanimljivom sortom i neutralnim vinom. Tamo nam odlaze dosta velike količine, a nešto ide i u Dalmaciju’ – kaže Andrea Kaša Kovač te kao zanimljivo tržište ističe i Zagreb. No, najvažnije im je proširiti se na europsko tržište s kojeg su već stigli rani upiti, najviše za cabernet sauvignon i graševinu. Osim toga, Vineda je već godinama prisutna na sajmu u Traunreutu u Njemačkoj i tko god ga tamo proba, kažu, svake sljedeće godine traži bocu više. Upit dolazi i iz Münchena te se nadaju realizaciji suradnje koja je rezultat dobrog rada i promocije. Kako bi se predstavili što širem tržištu, sudjeluju i na brojnim sajmovima i u Hrvatskoj.
Ostala turistička ponuda na području Virovitičko-podravske županije…
A projekt Orahovica város és Verőce-Drávamente megye területén, valamint Magyarországon Villányban kerül végrehajtásra, az Interreg V-A Magyarország-Horvátország Együttműködési Program 2014-2020 kereteiben. A projektgazda Orahovica Város, a projektpartnerek Villány Város Magyarországról, és Verőce-Drávamente megye Idegenforgalmi Közössége. A projekt értéke 976.096,50 euró, a projekt célja a kulturális és természeti örökség megőrzése, a borturizmus infrastruktúrájának fejlesztése és a más. a határ két oldalán található tartalmakkal és látnivalókkal való összekapcsolás feltételeinek megteremtése, valamint új tartalmak létrehozása a turizmus és borászati kínálat promóciójában.
Verőce-Drávamente megye Horvátország északkeleti részén található, Szlavónia és Drávamente területét foglalja magában. Délről a Bilogora, Papuk és Krndija hegyek határolják, melyek lejtői fokozatosan olvadnak bele a Pannon síkságba. Északi részén a megyét a Dráva-folyó határolja, mely 72,5 km hosszú folyásának nagyobb részén, e területen a Magyarországgal közös határfolyó is egyben. A Bilogora és Papuk lejtői hosszú szőlészeti és borászati hagyományokkal rendelkező borvidéknek adnak otthont.
Mára sok borász irigylésre méltó termelési szintet ért el, a szőlőültetvények jelentős területei földrajzi eredet-megjelöléssel és védelemmel bírnak. Szortimentjükben legnagyobb mennyiségben az olaszrizling (graševina), a szürkebarát és a Pinot Blanc, a zöldszilváni, a chardonnay, a cabernet sauvignon, a kékfrankos, valamint nagy számú csemegeszőlőfajta van jelen.
Verőce-Drávamente megye szőlőtermő vidéke a szárazföldi Horvátország régió, Szlavónia alrégiójához tartozik, mint Verőcei borvidék és Orahovicai-slatinai borvidék.
A nagy, ipari méretű termeléssel foglalkozó cégeken kívül található itt egy sor családi borgazdaság, amelyek közül néhányan gyümölcsbor, pl. meggybor és szederbor készítéssel foglalkoznak.
Orahovica Horvátország egy kisebb városa. A 2015-ös népszámlálási adatok szerint a lakosság száma 4962 fő. A turizmus Orahovicában még 1914-ben kezdett fejlődni, amikor megalakult a „Társaság a település és a környezet szépítésére”. Ami Orahovicát idegenforgalmi szempontból érdekessé teszi, az a megőrzött környezet, a kulturális-természeti örökség, valamint a szorgalmas és vendégszerető emberek. Turisztikai szempontból mindenképp érdekes helyszín Raholca vára, melyet a horvátok Rózsavárnak is hívnak. Ez egy középkori erőd, mely a várostól 5 kilométerre, délkeletre található, 378 m tengerszint feletti magasságon. Ez védett műemlék, mely szakrális, települési és erődítményi fontossággal, értékkel bír. Raholca vára alatt található az „Orah” (Dió) kirándulóhely, egy tóval. A Krndija-hegy hegyvidéki környezetében, Orahovicától 8 kilométerre, nyugatra található a Szent Miklós pravoszláv, ortodox kolostor. A kolostor a 16. században épült, a katolikus Szent Augustinus remeterend kolostorának alapjain. A kolostor kulturális értéke építészetének különlegességében és a megőrzött freskókban rejlik.
Villány a horvát határhoz közel található város, mely Baranya megye déli részén fekszik, 34 km távolságra Pécstől és 13 km-re Siklóstól. A város a borászatról, turisztikai látványosságokról, jó közúti és vasúti infrastruktúrájáról és összeköttetéséről ismert. A villányi borokat Magyarország határain kívül is nagyra értékelik, így a város 1987-ben Rómában elnyerte a „Szőlő és bor városa” megtisztelő címet. A 2015. évi adatok szerint Villánynak 2593 lakosa van, lakossága soknemzetiségű. A lakosság többségét a magyarok teszik ki, rajtuk kívül a városban német, roma és szerb nemzetiségű emberek élnek. Villány idegenforgalmi kínálatának fő eleme a bor, és az évek során egyre több tevékenység irányult a borturizmus fejlesztésére. Villányban valamivel több, mint negyven borászat foglalkozik szőlőtermeléssel és borkészítéssel. A borászatok (néhány kivételtől eltekintve) a boreladáson kívül pincelátogatást és vinotéka programokat kínálnak a turistáknak, munkatársaik legalább egy idegen nyelven beszélnek, legfőképpen németül és/vagy angolul. A borászatok különféle szórakoztató és kulturális programokat is kínálnak: kalandtúrákat, lovaglást, a környék különböző módokon való bejárását (gyalog, traktoron, lóháton, vagy lovas kocsival), skandináv gyaloglást, paintballt, koncerteket és más szórakoztató kínálatot. Hét helyszínen konferenciatermek is találhatók.
Orahovica és Villány, hasonló vízióval rendelkeznek, ha bortermelésről van szó, ismert borvidékeken találhatók, és együttes céljuk az általuk képviselt régiókban a borturizmus területén erős pozíciók és pozitív imázs kiépítése.
Az orahovicai területen hosszú a szőlészeti és borászati hagyomány, illetve a szőlő ismeretének és művelésének hagyománya. A 18. századi adatok arról árulkodnak, hogy Orahovica területén Nikola Konta és Jakob Leukus tekintélyes nemesi családjai nagyobb területű szőlőültetvényeket telepítettek. A kis paraszti birtokoknak saját szőlőik voltak, melyeket kapálási napokban mutattak ki és jelentettek be. Az orahovicai hegyekben a török időkben is voltak szőlőültetvények, és innen származik az „iszik, mint a török” mondás is. A törökök kiűzése után az orahovicai területen mindössze 35 napi kapálásra elegendő szőlőültetvény maradt. A 19. század második felében mintegy tíz helyen voltak szőlőültetvények, melyek közül a legismertebbek Radlovac, Starac, Popinjača, Albus, Plavšićevo brdo, Grabovac, Jezerac, Toplice… A legismertebb orahovicai borászok ebből és a valamivel későbbi korból pl. Mihalović, Delimanić, Nagy és Gutman. Szőlőskertek voltak az egyházi birtokokon is, melyeket az ismert vezetéknevű borászok, Biser, Firslip, Barac, Mogan, Lampe, Hornung, Ostojčić, Šporn, Bradač és mások műveltek. Mindenképp meg kell említeni, hogy az orahovicai borászok többsége a szőlőművelésben saját vincelléreket, a szőlő gondozásával, a szőlőmunkások felügyeletével megbízott személyeket foglalkoztatott.
A legelterjedtebb szőlőfajták ekkor a kadarka, portugizac, kavčina, blatina, kékfrankos, plavac, hamburg, plemenka, királyleányka és mások voltak. Egyes fajtáknak a borászok saját, hazai elnevezést adtak, pl. ökörszem, kecskecsöcs, királyleányka, fehérke, zöldike, piroska…
Az orahovicai területen modernebb ültetvényeket telepítettek az Orahovicai Mezőgazdasági Szövetkezet szakemberei a Második világháború után. Valójában minden korszakot más és más munkamódszer jellemzett, ahogy a szőlőművelésben, úgy a borkészítésben és raktározásban is, ahol az emberek tartották magukat vidékük, ez esetben az orahovicai terület, hagyományához és szokásaihoz. Például, amikor Szent Márton napján megkeresztelték a bort, érett borként már különféle módokon és különböző feltételek közepette tárolták azt, aminek során a főszerepet a pince játszotta.
Így Orahovica központjának közvetlen közelében épült az orahovicai borospince, e szlavón vidék boros hagyományának néma tanúja. Magáról a pincéről nem maradt fenn sok feljegyzett adat. 1894-ben épült, az ismert orahovicai szőlész és borász, Martin pl. Nagy (nemes Nagy Márton) építtette. A pince a talajvízszint felett épült, és mivel a hegy lábánál, megfelelő módszerekkel építették, a felszíni vizek is elkerülik azt. Egyébként a pincészettel foglalkozó szakemberek azt mondják, hogy a pince a bor érlelésére, tárolására és kezelésére szolgál, különösen ideális feltételek mellett, melyet a kiegyenlítet hőmérséklet, nedvességtartalom, sötétség és csend biztosítanak. Az orahovicai pince mindennek nagyon is eleget tesz. A pincében ma nyolc nagy standard, 3500 – 5000 liter űrtartalmú hordó található. A hordók a múlt század hatvanas éveiben (1962.) készültek, Đurđenovacban és Slavonski Brodban. Emellett, a pincében ma is megtalálható mintegy 20 darab 225 literes, különböző típusú barrique hordó. A pincében minden hordó szlavón tölgyből készült.
Orahovica környékén sok szőlőskertet és bort kedvelő ember él. Hiszen milyen lenne egy baráti összejövetel bor nélkül. Ezért az évek során számos érdekes, hagyományos ünnepség jött létre, melyeken megünneplik a természet szépségeit, aminek során a házi bor, így az öreg pincéből származó is, kulcsfontosságú szereppel bír. Egyébként, ha borról van szó, az orahovicai vidéken hosszú hagyománya van a Vince-napon megrendezésre kerülő ünnepnek, illetve különösen a Márton-napi ünnepnek, amikor a must újborrá válik.
A bor Orahovicában egyértelműen egy ismertetőjel, önmagáért való hagyomány, felismerhető védjegy, az öreg pince pedig emlékművet állít az orahovaci boroknak, régi idők őrzője és eljövendő idők szemtanúja is egyben. (Szöveg szerzője: Vladimir Grgurić, Glas Slavonije)
Információk: Orahovica Város Idegenforgalmi Közössége, Trg Sv. Florijana bb, 33515 Orahovica; Tel. +385 33 673 351
E-mail: tzgorahovica@tzgorahovica.hr
Georg Wilhelm Schaumburg – Lippe német fejedelem 1842-ben a slatinai vidék tulajdonosává vált, birtoka nagy erdős területeket, szőlőültetvényeket, gyümölcsösöket és különféle gazdasági üzemeket foglalt magában. 1864-ben kezdte meg működését Schaumburg – Lippe fejedelem slatinai pezsgőgyára. Kezdetben csak kétezer üveg fehér és rozé pezsgőt gyártottak, kadarkából. A pezsgőgyártás igazi fellendülése Slatinában a pincészet irányítója, Otto Rockhror idején következett be, aki 1866-ban érkezett Slatinába. Rendbe tette a pincét, és technológiailag elválasztotta egymástól a bor, sör és pezsgőgyártást.
Információk: Slatina Város Idegenforgalmi Közössége (Turistička zajednica grada Slatine), Ante Kovačića 1, 33520 Slatina;
Tel. +385 33 619 229
E-mail: ured@tz-slatina.hr
A ‘Verőcei látképek’ borút, ahogy a hozzá tartozó építmények is, a Bilogora lejtőin található, ahol a borászati tevékenység a legintenzívebb. Ezek a festői, tiszta terek különösen érdekesek idegenforgalmi helyszínként. Az ökológiai feltételek, melyeket Verőce környéke biztosít, sokszínű mezőgazdasági termelést tesznek lehetővé, a Bilogora lejtői pedig egyben kedvező élőhelyet biztosítanak a szőlőtermesztés számára. A kiváló borok szerelmesei itt élvezhetik az olaszrizlinget, chardonnayt, vagy cabernet sauvignont, és megélhetik a szlavón és drávamenti borok teljességét.
Információk: Verőce Város Idegenforgalmi Közössége (Turistička zajednica grada Virovitice), Trg kralja Zvonimira 1, 33000 Virovitica
Tel. +385 33 721 241
E-mail: ured@tz-virovitica.hr
A pitomačai bortermő vidék a hivatalos besorolás szerint a Verőcei borvidékhez tartozik, mely rendkívül kedvező környezetet biztosít a szőlőtermesztésre Horvátország szárazföldi részén. Itt található a pitomačai Vinski puti borút, mintegy húsz kiváló szőlőtermesztővel és bortermelővel, néhány kóstolóhellyel, étteremmel és idegenforgalmi vendéglátó hellyel. A Vinski puti borút egyénileg is bejárható autóval, kerékpárral, vagy gyalog, a szervezett csoportok pedig autóbusszal is bejárhatják azt. Minden bekötőutat és magukat az építményeket is turista útjelzések jelölik. A pitomačai borutak Otrovanecben kezdődnek, a „Zlatni klas” (aranykalász) nevű falusi turizmussal foglalkozó helyen, Sedlaricában két ágra oszlanak. A nyugati ág Sedlaricából az Otrovaneci-dombsághoz vezet, és a következőképpen jelölt utakhoz: Drávamenti tündérek útja (Put vila podravskih), Drávamenti zenészek útja (Put podravskih svirača), Szent Bartol út (Put svetog Bartola), Baráti szív útja (Put pajdaškog srca) és A lélek útja a pincében (Put duše v kleti). A keleti ág Sedlaricából Aršanj, Kladarski breg és Podaršanj felé vezet, és az ő borútjaik felé, melyek nevei a következők: Götz útja (Götzev put), Drávamenti vér útja (Put podravske krvi), Arsanji csillagok útja (Put zvezdi nad Aršanjom), Arsanyi tündérfik útja (Put aršanjskih vilenjaka) és a Drávai hográszok útja (Put dravskih pecaroša).
Információk: Pitomača Község Idegenforgalmi Közössége (Turistička zajednica općine Pitomača), Ljudevita Gaja 26/1, 33405 Pitomača
Tel. +385 33 782 860
E-mail: turisticka@pitomaca.hr
Orahovicában, egy sor borhoz kapcsolódó esemény mellett, e projekt fő attrakciója a régi fűtőház rendbetétele. Guttmann vasútjának ´fűtőházáról´ beszélve, és annak funkciójáról abban az időben, amikor a vasút még teljes gőzzel működött, a történelem azt mondja, hogy olyan épületről van szó, melyben valaha a vonatok húzására szolgáló kis gőzmozdonyokat szervizelték és készítették elő, és melyeket a vasutas zsargonban ´fűtőházaknak´ neveztek. Amikor a szlavóniai-drávamenti vasútról, Guttmann vasútjáról van szó, az ilyen épületek tipizált épületek voltak, melyeket rendszerint két munkaterületre, helyiségre osztottak. A nagyobba a nagykapun keresztül behúzták a mozdonyt szervizelésre, a másik részben volt a műhely a szükséges szerszámokkal és gépekkel. Ilyen épületek álltak Eszéken, Belišćében, Slatinában, Đurđenovacban, és itt, Orahovicában, mely az utolsó, melyet még nem romboltak le. Ma az értékes határokon átnyúló projektnek köszönhetően a régi fűtőházat gyönyörűen rendbe tették és az többfunkciós épületté vált. A valamikori régi ´fűtőházat´ a három partner – Orahovica Város, Villány Város és Verőce-Drávamente megye Idegenforgalmi Közössége – határokon átnyúló együttműködési projektjének kereteiben végzett felújításnak köszönhetően gyönyörűen felújították, melynek köszönhetően az újjáéledt, és immár Látogatói Központ funkciót tölt be. A hely Orahovica Város tulajdonában van, olyan tartalmakkal, melyek eddig nem álltak rendelkezésre, így a projekt befejezése után a Központ megnyitja kapuit a polgárok előtt, és három alapvető célt fog szolgálni: borkóstoló hely lesz felszolgáló helyiséggel, mini konyhával és többcélú kiállítási területtel a földszinten, melyet szükség szerint le lehet választani, vagy összekötni a kóstoló helyiséggel – hangsúlyozta Irela Strabić Orahovica Város projektcsapatának nevében. A valamikori padlás egy részén modern termet rendeztek be és szereltek fel műhelyek rendezésére és előadások megtartására egyben, míg a kóstolóhelyiség mögött található egy nyitott térség, galériával. – A munkák kivitelezése és a terület teljes berendezését az EU társfinanszírozta 85 %-ban, a Központ felújításának értéke pedig a munkák és felszerelés kivitelezése után 3,05 millió kunát tesz ki. A 18 hónapig tartó projekt megvalósításával a Város további értékes felszereléseket is beszerzett a bor témában megrendezett, valamint megrendezésre kerülő rendezvények szükségleteire, amire a Központ, többek között, szolgál is. Az épület összes hasznos alapterülete 291,80 m2, beépített modern fűtőrendszerrel rendelkezik, mely OIE-t használ – azaz a vizet a tetőn található napkollektorok segítségével fűti fel, valamint alternatív fűtéssel: kombinált pellet és gáztüzelésű kazánnal. Az esztétikai hatáson kívül az épület a rekonstrukcióval új falburkolatot és tetőt kapott, szerkezetileg is szanálták a nedvesedést, így a fűtő-hűtőrendszer mellett nem csoda, ha a Központ A+ energetikai besorolást kapott a felújítás után.
A bor- és kulenvásár minden résztvevőnek különleges kedvezményeket kínál, ami azt jelenti, hogy a kiállítási standok ingyenesek, és nincs részvételi díj. A vásár célja a hazai termelők és termékeik bemutatása. Több mint 50 bormintát indítottak a termelők, melyek közül a legtöbb a kékfrankos és olaszrizling, valamint 20 kulenmintát, Orahovica tágabb környékéről, valamint más szlavóniai városokból és településekről. a Bor- és kulenvásár megrendezése alkalmából bormaratont is szerveztünk. Minden versenyzőt, aki részt vett a Bormaratonon, amely egyébként nagyon szórakoztató volt, a szervezők, a partnerek és a projektpartnerek alkalmi ajándékokkal is megajándékoztak. A legjobb futók ajándéka részvételi lehetőség a Regionális Bormaratonon a magyarországi Villányban, melyre a Rosé Fesztivál megrendezése alkalmából kerül sor. A buszos szállítást Orahovica Város, a szállást és ellátást pedig Villány Város biztosította.
Villány Város háromnapos oktatást szervezett az orahovicai borászoknak. – ‘Ez három feledhetetlen és szerfelett hasznos nap volt, melyet vendéglátóinkkal töltöttünk Baranya magyarországi felén, Villány városában, és a Villányi-hegység lejtőin, abban a régióban, mely Magyarországon a vörösborokról ismert’, mondta az orahovicai borászok és szőlészek titkára, Romi Suk-Barić. Az orahovicai borászok az ottani borászok szervezettségéről és munkájáról szerzett benyomásokkal eltelve érkeztek haza, megragadta őket az villányi borászok együttműködése, hogy mindent munkát együtt, és mindannyik javára végeznek. Egy kis, kb. 5 km sugarú kör által lefedett területen 15 nagy és 25 kis borász található, akik folyamatosan befektetnek kínálatuk minőségének jobbításába. Tematikai műhelyeken keresztül megismerkedtek a szőlő- és borfajtákkal, amelyeket Villányban termesztenek és készítenek, melyek közül a legelterjedtebbek a cabernet sauvignon, cabernet franc és a kékfrankos. Ugyanúgy, ahogy Horvátországban, Magyarországon is a borászok a vörös szőlőfajtákból egyre gyakrabban készítenek rozébort, az orahovicai borászoknak pedig lehetőségük volt megkóstolni a 2017. szüretből készült, legjobbra értékelt magyar rozébort. Pincéket, borászatokat, modern gyártósorokat, kóstolóhelyiségeket, vendéglátóhelyeket és szálláshelyeket látogattak meg, és így megismerkedtek azzal, hogyan lehet borkészítő hobbijukat, vagy foglalkozásukat kiváló minőségű turisztikai termék létrehozására fókuszálni és kiváló bormesét létrehozni.
Vendéglátóik megismertették őket azzal is, milyen módon használták fel intenzíven az EU-s forrásokból származó eszközöket, amelyekkel megújították gazdaságaikat, felépítették és rendbe tették borászataikat és pincéiket, ahogyan azzal is, milyen módon kapcsolták össze a szőlészetet és borászatot a vendéglátással és szállásnyújtással. A villányi borászok rengeteget fektetnek be gasztro-borászati kínálatuk promóciójába. Különös jelentőséggel bírnak a fesztiválok, melyeket az egész év folyamán rendeznek, amivel szintén megismertették az orahovicai borászokat. Az Orahovicai Szőlészek, Borászok és Gyümölcstermesztők Egyesülete, mint társult partner a projektben, részvételével teljes mértékben támogatta a projektet, mondta Suk-Barić titkár, és hozzátette: ‘A magyarországi tartózkodásból rengeteget tanultunk, élményeink több mint pozitívak, mivel az oktatáson, és a ‘Villány-Siklósi Borút Egyesület’ tagjaival való barátkozás során megmutatták nekünk a fejlődés irányát, új ismeretekre tettünk szert, melyek igazolják számunkra, hogy a villányi barátaink által elért eredményeket egyedül a helyi önkormányzat valamint a borkészítők és szőlészek közötti szoros együttműködéssel, és az EU-s alapokból származó eszközök felhasználásával lehet elérni“- zárta mondanivalóját az egyesület titkára Romi Suk-Barić.
Verőce-Drávamente megye Idegenforgalmi Közössége tanulmányutat szervezett a villányi borászok számára Orahovicába, enológia és borkészítés témában. Villány Város polgármestere, Takáts Gyula úr, Orahovicában egyben a Villányi Borrend vezetőjeként is tartózkodott, és kihangsúlyozta, hogy ez már a harmadik közös projekt Villány és Orahovica között. ‘Orahovicai tartózkodásunktól szakmai megbeszéléseket várok, és azt, hogy megismerjük az Önök borkészítési módszereit, hiszen borkészítés szempontjából azonos éghajlati viszonyok jellemeznek minket. Bár mi, ahogy azt az Önök borászai is elmondták villányi látogatásuk során, egy lépéssel előrébb járunk a borkészítés és a borászatnak a turisztikai kínálatba való beleszövése terén, mindig jó hallani más tapasztalatokat is, és beszélgetni olyan emberekkel, akik értik a dolgukat. Mi már jól ismerjük Orahovicát, az orahovicai turizmust, most pedig megismerjük az orahovicai bort is’- mondta Takáts polgármester úr. A magyarországi Villányból érkezett borászok vendéglátóikkal együtt, a tanulmányi kirándulás programja szerint látogatást tettek a Matković Borászatnál, a Fructus Borászatnál és az Orahovicai Mezőgazdasági Vállalat Borászatánál, ahol megkóstolták a borokat és megismerkedtek azzal, milyen módon készítik a borokat az orahovicai borászok, ahogy az általuk készített borfajtákkal is.
Orahovicában megrendezésre került az első regionális Borkirálynő választás. A választásra nyolc lány jelentkezett, négy-négy Horvátországból és Magyarországról is, a szakmai zsűri pedig, melyet Ivana Nemet önológus vezetett, a két ország 7 borászából állt. A jelöltek a bizottság előtti első megjelenésükkor a vidékükre jellemző népviseletet mutatták be, és válaszoltak a vidékükhöz kapcsolódó borokkal, szőlészetekkel és borászokkal kapcsolatos kérdésekre. A második megjelenéskor a jelöltek feladata egy üveg bor szabályos kinyitása volt, a megfelelő pohár kiválasztása a borhoz, melyet kezükbe kaptak, valamint annak szabályos kitöltése és felszolgálása a bizottság előtt. A pontszámok összeadása után a szakmai zsűri kiválasztotta a legjobbakat és legsikeresebbeket, és így az első regionális borkirálynővé a villányi Kovács Lillát választották, az első udvarhölgy szintén villányi, Németh Bíborka Luca, míg a második udvarhölgy Medved Valentina Zdenciből. ‘E projekt kereteiben néhány rendezvény kerül megrendezésre, de a legfontosabb része a mi Látogatóközpontunk megépítése, mely lassan befejeződik, a régi fűtőház és műhely helyén. Az egyik rendezvény ez a Borkirálynő választás is. A Borkirálynő szerepe mindenekelőtt régiójának promóciója, szőlészeink és borászaink promóciója, illetve a magyaroké, és ezzel együtt kívánjuk népszerűsíteni hazai termékeinket és vidékeink szépségét’, hangsúlyozta Orahovica polgármester asszonya, Ana-Marija Petin. A szakmai zsűri elnöke, Ivana Nemet önológus elmondta, hogy a lányok ezzel a versennyel gyakorlatilag átvették a borászat alapjait: ‘Ez, amit ma csináltak, valóban azok az alapok, melyeket a borvilágban ismerni kell. Tehát, fel kell tudni ismerni a borfajtákat, saját borvidéküket, tudniuk kell kinyitni az üveget és kitölteni az italt a poharakba. Az önológiai részen kívül figyelmet fordítottunk a népviselet kinézetére és a bemutatás módjára is, mivel nagyon fontos, hogy még mindig vannak olyan fiatalok, akik foglalkoznak a kulturális örökséggel, és hogy ez a hagyomány nem halt ki a fiatalok körében.’ A győztes, Kovács Lilla, nem számított a győzelemre és nagyon boldog volt: ‘Valóban nem számítottam arra, hogy győzni fogok. Villányban túljutottam a minősítéseken, és ide, Orahovicába, elsősorban azért jöttem, hogy jól érezzem magam, és bemutassam annak a vidéknek a népviseletét, ahonnan jövök. Ez nagyszerű érzés, büszke vagyok erre a címre. Úgy gondolom, hogy az a mód volt a döntő, ahogyan kinyitottam a borosüveget, ami nagyon jól sikerült.’
Az orahovicai Fructus cég már hosszú évek óta Horvátország egyik legismertebb gyümölcslikőr és gyümölcsbor kisgyártója. Ma Horvátországban az alkoholos italok legjelentősebb kisgyártójának címével is dicsekedhet, amely gyümölcsborok és likőrök előállításával foglalkozik. Krešimir Kostelac cégtulajdonos kiváló üzleti sikere még nagyobb és jelentősebb, ha figyelembe vesszük a tényt, hogy a „nulláról” ugrott bele ebbe az üzletbe. Mint valamikori első osztályú kosárlabdázó, nagy összegű tőke nélkül fogott hozzá a termeléshez, de nagy szívvel és lelkesedéssel. A tudásába történő tartós befektetéssel, valamint megfeszített és odaadó munkával ez a mezőgazdász felért a csúcsra. A Fructus gyártásában két márkát indított el, amelyek követik a vevői keresletet és a piac igényességét. – ‘Minden évben igyekszünk ‘piacra dobni’ valami újat, vevőink és fogyasztóink keresletéhez igazodva. Így tavaly elindítottuk a likőrgyártást aszalt fügéből és narancsból, melyben a dubrovniki vidék legtöbbre értékelt fügéjét használjuk. Ugyanígy, elkezdtünk likőrt gyártani fekete berkenyéből is, amely nagyon népszerű minden piacon. A legújabb tervünk a jövő évben elindítani a levendula- és zsályalikőr gyártást’ – mondja Krešimir Kostelac, a sikeres Fructus cég büszke tulajdonosa, amelynek már más likőrjei is ismertek a piacon. ‘A cég mottója: hazai, eredeti és minőségi’, hangsúlyozza K. Kostelac, külön kiemelve, hogy minden termék teljes egészében természetes, hogy a gyártásban nincs helye mesterséges színezékeknek, aromáknak, édesítőszereknek, sem ízfokozóknak. Feketeszeder, méz, szamóca, fekete berkenye, alma – a természetes élelmiszer természetes borként, vagy likőrként végzi a polcon. ‘Ma a gyártás két ismert márkára osztható, ezek pedig az Incanto (gyümölcsborok meggyből, szederből, almából és gyümölcslikőrök) és a Royal Luxury. Azonos minőségű termékekről van szó, a különbség a címke dizájnjában és az üveg kinézetében van, mivel különböző piacokra kerülnek.
Az Incanto márkát partnerünkön keresztül Horvátország-szerte minden nagy és vezető bevásárlóközpontba szállítjuk, valamint a vendéglátóhelyekre. A Royal Luyury luxusmárka tavaly jött létre, abból az okból, hogy a termékeket specializált kiskereskedelmi boltokba helyezzük ki, melyek elsősorban a part menti turisztikai kínálathoz kötődnek, ami a gyakorlatban az Adria-szerte található borboltokat és ajándékboltokat jelenti’ – magyarázza K. Ko¬stelac. Mivel olyan kiskereskedelemről van szó, mely csúcsminőségű hazai termékeket is magában foglal, a Fructus a helyét e termékek között vonzó, vizuálisan szembeötlő és felismerhető, egyedi csomagolásának köszönheti, melyre büszkék. ‘Jelenleg több mint 200 kiskereskedelmi egységben vagyunk jelen Horvátország-szerte. Emellett elmondhatjuk, hogy gyümölcsborainkat és likőrjeinket felismerték a legkiválóbb éttermek és kávézók is, országszerte’ mondja K. Kostelac. A Fructus termékválasztékának harmadik részét, a gyümölcsborok és likőrök után, a party-likőrök jelentik, melyekhez külön üveget és címkét terveztek, ahogy arról a termék elnevezése is árulkodik, partyk, kávézók és promóció céljából. ‘A közeljövőben még nagyobb hangsúlyt fektetünk a csomagolásra. Ezért lézervágó és gravírozó gépet vásároltunk, amivel termékeink számára hozzáadott értéket biztosítunk, az ajándéknak szánt csomagolások kínálatának növelésével. A gép megvásárlásához pályáztunk Orahovica Város gazdasági projektjébe is, és még várjuk a választ, hogy megkapjuk-e a támogatást’, mondja K. Kostelac. A cég büszkén hangsúlyozza az együttműködést a „Magyarország – Horvátország Bormesék II” projektben. – ‘Részt vettünk e nagy projektben, a magyarországi borászokkal való találkozón, de kizárólag Verőce-Drávamente megye Idegenforgalmi Közösségének meghívására’, mondja K. Kostelac. Hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy a kiskereskedelmi helyek száma alapján, amelyekben termékeik, likőrjeik és gyümölcsboraik megtalálhatók, vezető helyet töltenek be Horvátországban, azok gazdasági értékét épp ‘itthon’, Orahovicában nem ismerték fel, ahol ők működnek és ahol harcolnak a piacért és a vevőkért, és remélik, hogy a jövőben ez mégiscsak meg fog változni.
Ebbe a bormesébe a látogatásokon és tapasztalatcseréken keresztül a slatinai ‘Stari podrum’ (Öregpince) is bekapcsolódott. Éppen Slatinában állították elő 1864-ben az első horvát pezsgőt. A Stari podrum 2016-tól ismét elindította a pezsgőgyártást, a slatinai vidéken termelt vörös szőlőből, azzal a céllal, hogy a slatinai borvidéket, mint a horvát pezsgőgyártás bölcsőjét népszerűsítse. A ‘Slatinski biser’ üvegei, korlátozott számban, a horvát piacon kívül a külföldi piacokon is megtalálhatók. A már ismert ‘Slatinski biser’ pezsgő mellett, amelyet Horvátország szerte a kiállításokon rendkívüli minőségű termékként ismertek fel, a Stari podrum Borászat kínálatában vörösbor és fehérbor is található, mely a tágasabb értelemben vett slatina környéki vidéken termő fajtákból készítenek. A borászat kínálatában szerepel az olaszrizling (graševina), a kékfrankos és a pinot noire, ömlesztett kiszerelésben. ‘Három évvel ezelőtt újból megjelent a pezsgőgyártás ötlete, 2016-ban pedig megtöltöttük az első ezer üveget, és az elkövetkező év karácsonya előtt piacra dobtuk. Ahogy az első évben is, tavaly 1864 üveg chardonnayt palackoztunk, melyet hamarosan piacra dobunk. Ezt az üvegszámot – 1864 – úgy választottuk, hogy szimbolikus módon jelölje az évet, amikor az első horvát pezsgő gyártása elindult Schaumberg – Lippe fejedelem borászatában’ – mondta Ivan Halas, a Stari podrum borászat tulajdonosa. Az idei évben a slatinai borászatban 5000 üveg pezsgőt palackoztak; ebből 1000 üveg pinot noire, 1000 kékfrankos, a fennmaradó 3000 üveg pedig chardonnay. – ‘Mintákat készítettünk olaszrizlingből is, úgyhogy Karácsonyra hatféle pezsgőnk lesz’ – emelte ki elégedetten Ivan Halas, akinek birtoka 54 hektár szőlőültetvényt foglal magában, melyben található olaszrizling, chardonnay, sauvignon, pinot és kékfrankos tőke is. A Stari podrum borászat szokatlan és érdekes évkezdéssel dicsekedhet a gyártásban. Nevezetesen, minden gyártási évet, pontosabban palackozást, ez a borászat számos, a társasági és politikai élet képviselői közül meghívott vendég jelenlétében kezd el, akiknek alkalmuk van egy saját, személyre szabott üveget palackozni. Ily módon ez a borászat még közelebb kerül vevőihez, és népszerűsíti minőségi, sokéves munkáját.
A ‘Magyarország – Horvátország bormesék II’ projektbe, mint kicsi és minőségi, ezzel együtt pedig érdekes gyártó, bekapcsolódott a Podrum Vineta borászat is, amely részt vett az orahovicai Bor- és kulen vásáron. ‘A vásáron minőségi és csúcsborokkal mutatkoztunk be és ‘begyűjtöttünk’ számos pozitív kritikát, dicséretet és aranyérmet’ – mondta elégedetten a tulajdonos, Andreja Kaša Kovač. Ezen kívül, a Podrum Vineda borászat képviselői ellátogattak Villányba is, ahol megismerkedtek a szomszédok munkájával és tapasztalatot cseréltek. – ‘Együttműködésben Verőce-Drávamente megye Idegenforgalmi Közösségével ellátogattak hozzánk a villányi önológusok, szakemberek és szőlészek, és megkóstolták borainkat. Nagyon elégedettek voltak, nagyon jó és pozitív kritikákat kaptunk tőlük, valamint azt tanácsolták, hogy így folytassuk tovább.’ – mondta A. Kaša Kovač, aki intenzíven dolgozik e cég népszerűsítésén és marketingjén, azzal a céllal, hogy minél jobb minőségű turisztikai kínálatot hozzon létre. A Podrum Vineda borászat mindössze 13 éve létezik, két család – a Kaša és Kovač – egyesüléséből jött létre, akik hobbiból és saját szükségletre foglalkoztak borászattal, és így folytatják a hagyományt. – ‘Kezdetben ez mellékes foglalkozás volt, de amikor beláttuk, hogy rendelkezünk potenciállal és tudással, de szerelemmel is e munka iránt, amely idővel kifejlődött, magasabb szintre emeltük üzletmenetünket, és ma, rajtam kívül, még három személyt alkalmazunk’ – meséli A. Kaša Kovač. Jelenleg mintegy tízhektárnyi szőlőt tulajdonolnak, évi 40 ezer liter bort állítanak elő, kínálatukban hat borfajta szerepel. – ‘Kínálatunkban szerepel az olaszrizling, chardonnay, rajnai rizling, amelyről azt mondják, hogy a fehérborok királya, továbbá a kékfrankos, cabernet sauvignon, amely e vidéken nem annyira ismert és nem található meg nagy mennyiségben, valamint a cabernet sauvignon rozé, amely különleges, és amelyről felismernek bennünket’ – mondta a tulajdonos, és hozzátette, hogy a munka legérdekesebb és legfontosabb része az ún. ‘otthoni értékesítés’. Olyan projektről van szó, melynek keretében 2016-ban kóstolóhelyiséget építettek, abból a célból, hogy a lehetséges vevők ellátogassanak hozzájuk, megkóstolják a bort és a bormesén keresztül felélesszék a vidéki területeket és kidolgozzák a turisztikai kínálat egy részét. Ezen kívül, a turisztikai kínálatba szálláslehetőséget is be kívánnak vonni.
– ‘A szőlőben van két olyan pince, hétvégi ház, melyet be kívánunk kapcsolni a turisztikai mesébe, és a boreladás és borkóstolás mellett a kínálatban szálláslehetőséget is ajánlani, és így minőségi turisztikai kínálatot fejleszteni’ – hangsúlyozta a tulajdonos, Andreja, és hozzátette, hogy a falusi turizmust nagyon érdekesnek tartja. A verőcei vidék sok potenciált rejt, csak fejleszteni kell azt, üzeni. A Vineda Podrum komoly munkája tükröződik az európai alapokból való eszközök elnyerésében is, melyek segítségével, saját források bevonásával együtt, kóstolóhelyiséget építettek és felszerelték a pincéket, most pedig háromhektárnyi szőlő újjáélesztésének és új tőkék telepítésének mintegy 900 ezer kuna értékű projektjét valósítják meg. 18 ezer oltvány ültetéséről van szó, úgyhogy egészen biztosan új munkaerőre is szükségük lesz. A Podrum Vineda borászat minőségi és csúcsborainak legnagyobb részét a verőcei-drávamenti részen, illetve ‘otthonértékesítés’ keretében értékesíti. Azonban, néhány évvel ezelőtt nagy mennyiségeket kezdtek rendelni Horvátország minden részéből. – ‘Olaszizlingünket felismerték Isztriában, ahol érdekes fajtának és semleges bornak tartják. Oda elég nagy mennyiséget szállítunk, de valamennyit Dalmáciába is’ – mondja Andrea Kaša Kovač, valamint érdekes piacként kiemeli Zágrábot is. De a legfontosabb számukra az értékesítést az európai piacra is kibővíteni, ahonnan már voltak megkeresések, legfőképp a cabernet sauvignon és olaszrizling vonatkozásában. Ezen kívül, a Vineda már évek óta részt vesz a németországi Traunreutban megrendezésre kerülő vásáron, és mindenki, aki ott megkóstolja, évről évre egyre több üveggel szeretne vinni. Megkeresés érkezett Münchenből is, és remélik, hogy sikerül megvalósítani az együttműködést, mely a jó munka és népszerűsítés eredménye. Hogy mind szélesebb piaci közönség előtt mutatkozhassanak be, Horvátország számos vásárján is részt vesznek.
Egyéb turisztikai ajánlatok Verőce-Drávamente megye területén…
